A japán valuta gyengült az amerikai dollárral szemben, miután a Bank of Japan meglepte a piacokat azzal, hogy a decemberi lépés után ezúttal változatlanul hagyta a hozamgörbe toleranciasávját.
Jelentős erősödést mutat idén a japán fizetőeszköz, noha tavaly ősszel még 30 éves mélyponton volt. A jen kilengései kiválóan illusztrálják az amerikai monetáris politikával kapcsolatos várakozások változásának hatását.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
A japán jegybank (BoJ) váratlan döntésével kiszélesítette a 10 éves államkötvények célkamatsávját, ami jelentősen erősítette a jent, ugyanakkor a kötvényhozamok és a részvényárak zuhanását idézte elő.
A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.
A jen ma túllépte a dollárhoz viszonyított 150-es lélektani kulcsszintet, ilyenre utoljára harminc éve volt példa. A japán döntéshozók többször jelezték, hogy készek beavatkozni a túlzott devizapiaci volatilitás kezelésére.
A Japánban lévő atomerőművek újraindítása mellett állt ki a szigetország gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztere kedden, aláhúzva, hogy egy ilyen döntés enyhítené a gyengülő jen okozta károkat is.
A dollár erősödésével együtt a japán jen 24 éves mélypontra süllyedt, amelyért az eltérő monetáris politikai álláspont felel.
Rohamosan esik a jen árfolyama, a dollárral szemben már negyven éves mélypontra esett a jegyzést. Azt nem lehet mondani, hogy a japán döntéshozók vállat vonnak a jen leértékelődése láttán, lépéseket mégsem tesznek. A japán jegybank nemhogy kamatot nem emel, még fokozta is a mennyiségi lazítást az előző hónapokban, és azt ígérik, hogy a laza monetáris politika marad. Japán egyértelműen szembe akar menni a globális trendekkel és a piacokkal, de a piac bőven megfizetteti a különutas politika árát. A végeredmény az lehet, hogy a jegybank végül nem tudja elkerülni az eddig politikája feladását - ha pedig mégis megússzák, annak sem feltétlenül fognak örülni.
Japánban áprilishoz hasonlóan májusban is 2,5 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés, ami 7,5 éves csúcs. Az infláció 2008 szeptembere óta egészen az idén áprilisig 2 százalék alatti volt. A fogyasztói árak kilencedik hónapja nőttek májusban.
Négy részletben összesen 75,3 milliárd jen szamurájkötvényt bocsátott ki Magyarország – írja a Reuters. A több mint 650 millió dolláros tranzakció iránt a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben is erős volt az érdeklődés.
Az ÁKK megerősítette, hogy január végén egyeztetést tartanak a befektetőkkel, majd ezt követően az év első negyedévében történik meg a szamuráj-kötvények kibocsátása, legkorábban februárban - írja a Reuters.
Magyarország megbízta a Daiwát, a Mizuhót és a Nomurát, hogy a január 31-i héten befektetői találkozókat szervezzenek - írja a Reuters IFR szolgáltatása. A jelek szerint ezzel elkezdődött a tervezett jenkötvény kibocsátásának előkészítése.
Egy 74 japán cégből álló konzorcium – beleértve az ország legnagyobb bankjait – bejelentette, hogy pár hónapon belül le fog tesztelni egy új blockchain-alapú digitális fizetőeszközt, amitől azt várják, hogy felgyorsítja és olcsóbbá teszi majd a vállalatok közötti üzleti tranzakciókat.
A dollár jelentős erősödést mutat hétfőn, amelynek az oka elsősorban az amerikai állampapírok hozamemelkedése és a demokrata kék hullám miatti várakozások. Az euró árfolyama eközben két hetes mélypontra csökkent.
Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült, különösen a japán piac fejlődése figyelemreméltó. Az Államadósság Kezelő Központ korábban is jelen volt a szamurájkötvények piacán, így ismerős terepen valósult meg a japán jenben denominált zöld kötvények kibocsátása 2020 szeptemberében. De mi is ez a zöld kötvény, mit kell tudni a piacáról és miért éri meg ilyen állampapír kibocsátása?
A befektetők egyre inkább demokrata győzelemre számítanak a ma megrendezésre kerülő amerikai elnökválasztáson. A teljes győzelemmel nem csak Biden győzi le Trump-ot, hanem a demokraták többséget szereznek a szenátusban is. Egy esetleges újraszámlálás esetén hosszabb távon velünk maradhat a bizonytalanság, felértékelődhetnek az olyan menekülő devizák, mint a japán jen, amelyet az alacsony kamatkörnyezet is támogat.
Saját digitális devizát bocsáthat ki 2020 második felében a japán Mitsubishi UFJ Financial Group, a világ ötödik legnagyobb bankja – írja a Coin Telegraph.
A részvényárfolyamok esése mellett ma több tőkepiaci termék árfolyama emelkedik, ezekből mazsoláztunk.
Trump megfenyegette Iránt, hogy aránytalanul nagy válaszcsapást fog mérni amennyiben bármilyen amerikai célpontot vagy személyt támadás ér. A feszültségek fokozódnak, ami kedvez az aranynak, az olajnak, csökkennek a kötvényhozamok, erősödik a jen, esnek a részvények.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
